Nem minden szemét , ami hulladék (hull(adék) a hó és hull(adék) a gyümölcs is a fáról:) A legjobb szemét pedig az, ami nincs. De hogyan előzhetjük meg a szemét keletkezését?

Ha a zöldjavakat otthon komposztáljuk. Ha kosárral vagy vászon-szatyorral megyünk vásárolni. Ha piacra járunk, a boltban pedig előnyben részesítjük azokat a termékeket, amiket nem, vagy csak kis mértékben kell csomagolni (sok helyen lehet ma már például friss „csapolt” tejet kapni). Ha a nylon szatyrokat szemeteszsákként még egyszer használjuk. Ha a papír tasakokat zöldségek, gyümölcsök tárolására, polcok, fiókok bélelésére újra használjuk.

A megelőzést követi ugyanis az újra használat. Ha újra tölthető szikvizet, forrásvizet, vagy valamilyen módon tisztított kút- vagy csapvizet iszunk, és nem hordjuk haza a PET palackokat. Ha visszaváltható sörösüvegből iszunk, és nem alumínium dobozból. Ha befőzéshez, tároláshoz elhasználjuk a régi befőttes üvegeket. Ha a joghurtos poharakban magvakat csíráztatunk, palántákat nevelünk.

Hogyan foghatod diétára a kukádat, azon kívül, hogy magadat fogod diétára, vagyis kevesebbet fogyasztasz? A HuMuSz segít ebben is jó tanácsokkal, további ötletekkel.

Célkeresztben egy nem túl egzotikus úticél: Szelektív Hulladékgyűjtő-szigetek...

Belegondoltatok már abba, hogy nem is olyan régen, egy tanyán ismeretlen fogalom volt a szemét? Gyakorlatilag mindent komposztáltak, vagy újra felhasználtak. Városiasodott, iparosodott, elkényelmesedett, instant életünket, hulladéktermelő szokásainkat nem könnyű megváltoztatni, és ma még illúzió volna a szemét-nélküli világ. Éppen ezért nem mindegy, hogy mi történik azokkal a hulladékainkkal, amiknek a keletkezését sehogyan sem tudtuk megakadályozni, és végképp a nyakunkon maradtak.

Hallottatok már a tengerek és óceánok felszínén időzített bombaként úszó, város méretű szemét szigetekről, pillepalack hegyekről? Az esők, az állandó napfény, és a sós tengervíz miatt ijesztően gyorsan lebomló műanyagok káros anyagai megmaradnak, és súlyosan szennyezik az óceánok élővilágát. Pedig a hulladékból újra termék lehet, és újra használhatjuk valamire.

A szelektív hulladékgyűjtő szigeteket tekintsük szükséges rossznak, mivel képtelenek vagyunk megakadályozni a hulladék keletkezését. Ezek a szigetek jelző bóják fenntarthatatlan életmódunk egyre háborgóbb tengerén, a mértéktelen fogyasztás műanyag oltárai. Tanuljuk meg használatukat, körültekintően és kulturáltan látogassuk őket.

Ha tele van egy konténer, ne helyezzük mellé az egyébként belevaló hulladékot sem (a nem odaillő, esetleg veszélyes hulladékot különösen ne – ezek begyűjtésére jöttek létre a lakossági hulladékgyűjtő udvarok).

Az eső elmoshatja, a szél szétfújhatja, összetörheti, tönkre teheti a konténerek mellé helyezett szemetünket. Vigyünk magunkkal egy kiskést vagy egy snitzert, ha kartonpapírt akarunk a kontérbe helyezni, vagy daraboljuk fel, készítsük elő már otthon a papírhulladékot a konténer bedobó nyílására.

A képen látható hulladékok 90%-ának a konténerben lenne a helye, a zsákba tömött levélnek pedig a kiskertben...

Figyeljünk egymásra is! Szelíden de határozottan vonjuk kérdőre, ha valaki nem odaillő dolgot visz a szigetre, vagy nem a megfelelő módon használja azt. Emlékeztessük rá, hogy saját lakókörnyezetét csúfítja és szennyezi a gondatlanul, gazdátlanul hagyott szemét.

Kapcsolódó anyagaink:

1. Kérdezd komposztálási szakértőnket!
2. Szelektív szemétgyűjtő – szennyvizeink védelmében
3. közös területeinkről, közterületlenül – képes svájci élménybeszámoló 2.
4. Egy szelektív szemétgyűtjő viszontagságai
5. Bazsalikom – ZM növényhatározó