Izsóp (Hyssopus officinalis), elfeledett fűszernövényünk – ZM növényhatározója
Szerző: Molnár Dániel • 2009. okt., 10. • Kategória: Fűszernövény, GyógynövényIzsópról általánosságban
A Mediterráneumban honos évelő növény, amely termesztett és vadon élő formában egyaránt megtalálható nálunk. A szerzetesi kolostorkertek egyik kedvenc növénye volt a X. századtól kezdődően. Nevezik a középkori fűszerének is, mivel ebben a korban, a paprika elterjedése előtt, az egyik legelterjedtebb fűszernövény volt hazánkban.
Fűszer- és gyógynövényként egyaránt használatos, a növény akár egy méter magasra is megnő, cserépben is szépen tenyészik és bokrosodik. Levelei nem túl nagyok, hosszúkás, elnyújtott formájuk van. Többszínű (fehér, kék, pirosas) virágai miatt is érdemes tartani, ráadásul egész nyáron virágzik.
Kertünkben tartva magához vonzza a méheket és a káposztalepkéket., tehát a biokertészek is haszonnal ültethetik.
Termesztéséről
Magról ültetve és tőosztással is szaporíthatjuk, ha egyszer megtelepedett valahol, akkor nem is igen kell az ültetésével foglalkozni, mivel a kipergett magokról tavasszal magától is újranő.
Elég jól tűri a szárazságot, hetente kétszer azonban öntözzük meg, ha szép, erős növényt akarunk. Talajra nézve nem túl igényes, szinte bármilyen földben szépen fejlődik, de legkedvezőbb neki a meszes talaj.
Levelei rengeteg C-vitamint tartalmaznak, de kissé keserűek, ezért ételekbe csak óvatosan adagoljuk. A növény gyökér feletti része alkalmazható fűszerként szárítva vagy fagyasztva egyaránt kiváló fűszernövény.
A kozmetikai ipar szappanok és habfürdők alkotóelemeként alkalmazza, frissen vagy szárítva mi is alkalmazhatjuk a fürdővíz illatosítására, lábizzadás ellen is kiváló külsőleg alkalmazva.
Mikor terem?
Először virágzás elején érdemes leszedni, másodszor pedig szeptemberben, illetve október elején az időjárástól függően.
Gyógyhatás,hatóanyagok
Három deciliter vízhez egy-két teáskanál szárított növényt téve készíthetünk belőle teát. Főzzük 2-3 percig, majd 10 perc után szűrjük le.
Teaként fogyasztva vagy fűszernövényként ételekhez adva serkenti az emésztést.
Magában vagy akár más növényekkel (kakukkfű, fehérmályvagyökér) alkalmazva köhögés, hurut ellen kiváló.
Kiváló izzadásgátló a teája, de az alkoholos kivonat még hatékonyabb. Fokozható a hatás, ha zsályával együtt alkalmazzuk. (8 rész zsálya és 2 rész izsóp).
Külsőleg öblögetőként használhatjuk a szájüreg gyulladásainak kezelésére, megszüntetésére, valamint zúzódásokat is borogathatunk vele.
Figyelem! Magas vérnyomás esetén használata nem javasolt, vagy csak nagyon kis mértékben.
Izsóp alkalmazása fűszernövényként
Kámforos ízű, de kissé kesernyés ízű.
Segíti az emésztést ezért zsírós, magyaros ételek nagyon jó fűszere, de adhatjuk hússalátákhoz és halakhoz is és pácleveknek is kiváló alkotórésze lehet.
A növények közül a zeller és burgonya mellett teljesedik ki. Salátákba tehetjük virágát is, a sültekhez inkább levelét. Levesekbe erős íze miatt csak nagyon kis mennyiségben alkalmazzuk.
Izsópos receptek:
http://www.nosalty.hu/izsopos_kenegeto_recept_667
http://www.tuja.hu/receptek/iszakos-porkolt.html
Felhasznált irodalom:
http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/izsop.html
Romváry Vilmos: Gyógyító növények
Kapcsolódó anyagaink:
Molnár Dániel a bejegyzés írója, magáról ezt árulja el:
Bejegyzéseim Molnár Dániel

