A kemencekályha – amit jómagam kiegészítő fűtésre használok – a búbos kemencéhez hasonló módon készül. Bontott téglából rakják, sárral (lószarral, gabonapelyvával és vízzel kevert sárga föld) tapasztják, zsákvászonnal simítják. A tűztér fölé beépített sütőben (és persze a parázs hátra tolásával a tűztérben is) vígan megsül minden étel, éppen úgy, mint a villany-, vagy gázsütőben, csak itt közben otthonunkat is elárasztja a kellemes meleg.

A kemence befűtése után 1-2 óra múlva kezdi kiadni a meleget. Egyenletesen melegít a tűz kialvása után is (ha este 8-9 körül rakom rá az utolsó fát, még másnap délben is kellemes meleget áraszt), mivel a kemence fala jelentős hőtároló felület s a hő sugárzással adódik át, pazarló túlfűtés általában nem jelentkezik. Ez áll legközelebb az ember természetes hőigényéhez és kellemes közérzetéhez. Amikor teljesen “bedurrantom”, akkor sem éget, szemben pl. egy forró cserépkályhával, ami óvatlan kezeknek kellemetlen meglepetéseket okozhat. Mindezek mellett szép és hangulatos is – köszönet érte ezúton is Iván László kemenceépítő mesternek!

Lássuk, hogyan is készült:

Az alapok lerakása. Sok-sok bontott tégla, és rengeteg sár.

Kész a fatároló. Kezdődik a tűztér építése - ehhez már samott kell...

Kezd kibontakozni a végső forma, nagyjából ez az első harmad vége.

Bent van a sütő is! Itt sülnek majd a finomságok! Korog a gyomrom :)

A sütő szintjéről bekukkantva így néz ki a kályha: készülnek a belső járatok, a falak belülről is sárral kikenve.

A sárba mártogatott zsákvászon felhelyezése. A mester és Zöld Máté (sárgában).

A tűztér- és a sütő ajtaját, és a pecsétes bontott téglákat ollóval teszi a mester láthatóvá/használhatóvá.

Elkészült a kályha! Ég benne a tűz, a tűztér ajtó körül már a száradás jelei látszanak. Apróbb simítások, kenegetések vannak már csak hátra.

1-2 hét alatt teljesen kiszáradt, a hátsó falat közben tűzpirosra festettem...reméljük menni fog majd a kemencekályha fehér színéhez.

Fehére meszeltem, a vasajtókat megtisztogattam, és csak gyönyörködöm benne: nappalink éke, étkeink fészke, otthonunk melege! Annyira örülök, hogy dalra fakadtam és rímeket faragtam.

Idézet Iván László kemenceépítő mester honlapjáról:

• A kemencével történő fűtés során a legkevesebb a konvekciós – levegőáramlással járó hőátadás. Ugyanis más fűtés alkalmazása esetén pl.: radiátor, konvektor stb. az állandó hideg-meleg levegő-cirkuláció a helyiségben sok port kever fel és azt lebegtetve meg is tartja, a levegő túlzottan fel is melegedhet és szárazzá válhat. A levegőáramlás elkerülésével a levegő kellemetlen elektrosztatikus feltöltődése is alacsony szinten tartható.
• A kemence a teljes légteret melegíti, a hideg-meleg levegő áramlása által okozott huzatérzet nélkül s ez különösen kedvező a porallergiában szenvedőknek.
• Fűtés során mivel a „fűtőtest” felületi hőmérséklete viszonylag kicsi nem perzselődnek a levegőben lebegő porrészecskék, amelynek következménye a rossz levegő és a kellemetlen szag.
• A teljesen kihűlt kemence felfűtése viszonylag sok időt, kb. 2 órát vesz igénybe, így rugalmatlansága – amely a falazat vastagságával egyenesen arányos – miatt tartós fűtésre ajánlott.
• A kemencével történő fűtés környezetkímélő, takarékos, optimálisan nagy hatásfokkal működik, nem okoz kellemetlen szagokat a lakótérben és csendes, és egyszerűen kezelhető.
• A kemencével akár több helyiség is fűthető egyszerre. Ilyenkor a kályha az épület központi helyére telepíthető, ahol több falrész találkozik, ill. ha egy melegvíz előállítására alkalmas víztartályt építünk bele, az így nyert melegvizet pedig a fűtőtestekhez csőrendszeren vezetjük el, más helyiségek radiátoraiba.
• Ezek a fűtőberendezések igen változatos formában és méretben készíthetők s beilleszthetők hagyományos stílusú de akár modern hangulatú lakótérbe is.
• A rakott takaréktűzhelyek a fűtés mellett alkalmasak sütésre, főzésre, aszalásra.
• Karbantartás: Évente egyszer a tüzelőberendezést, és a kéményt meg kell tisztítani a koromtól. Érdemes szakember segítségét igénybe venni! Célszerű a fűtési időszak előtt, időben erre sort keríteni!

Fával tüzelni, az környezetbarát? Engedjétek meg, hogy erre ne én válaszoljak. Jung László, az Országos Er­dészeti Egyesület megújuló energia szak­osztályának elnöke, az Egererdő Zrt. vezérigazgató-helyettese így vélkedik erről a kérdésről ebben a cikkben:

“A faaprítékkal működő fűtési rendszerek nagyon korszerűek, az ilyen berendezések üzemeltetése olcsó, a tüzelőanyag-adagolást programozni is lehet. Ezen­kívül az égetés hatásfoka – a kisebb és a közepes méretű kazánok esetében – is rendkívül magas lehet, a korszerűbb be­rendezések esetén meghaladja a 90 százalékot. Mindezek mellett maga a tüzelőanyag jóval olcsóbb, mint a földgáz. A szakember hangsúlyozza ugyanakkor, hogy csak akkor beszélhetünk valóban környezetbarát energiatermelési módról, ha a fa­anyagot az erdőhöz közel hasznosítjuk. Abban az esetben ugyanis már nem ne­vezhető tisztán zöldenergiának a fából nyert hő, illetve áram, ha óriási távolságokról, nagy mennyiségű szén-dioxid-kibocsátás árán jut el a fa az elégetés hely­színére…

A cél, hogy a fákat akkor vágják ki, amikor azok az optimális állapotukban vannak, ez egy­aránt érdeke az erdő tulajdonosának és a környezetvédelemnek. A hazai erdőkben a fanövekmény éves átlagban összesen 12-13 millió köbméter, ebből „papíron” – a hatósági prognózis alapján – hozzávetőleg 9-10 millió köbmétert lehetne kitermelni. A valóságban azonban 6-7 millió köbméter fa kivágása történik meg. E mennyiségnek hozzávetőleg a fele olyan minőségű, hogy azt csak tüzelési célokra lehet felhasználni. Vagyis a jelenlegi hazai tűzifaigények az országon belül bőségesen kielégíthetők úgy, hogy az erdők állapota nem rom­lik, sőt a faállomány megújul, s a telepítések révén az erdőterületek nagysága sem csökken. Minderre az erdészeti szakemberek nyújtanak garanciát.”

Mennyibe került? Sokan biztosan ezt is megkérdeznék. Elárulom. Nem kis méretű kályháról van szó, ez gondolom átjön a képeken is (kb. 2,5 tonna). Cserépkályhából hasonló méret kb. 900 ezer forint lett volna. Ez a kemencekályha 340 ezer forintomba került.

Hozzávalók: 500 darab nagyméretű bontott tégla, 12 db samott lap, 100 db samott tégla, 20 db bontott régi sík cserép, 1m3 sárgaföld, 1 zsák pelyva, 1 zsák lótrágya, 5 méter zsákvászon, 1 üveg vízüveg, tűztérajtó hőálló üveggel, sütő, munkadíj és üzemanyagköltség. Nagyon sok múlik a nyersanyag áron (ide érdemes ellátogatni), és a szállítási költségeken. Időben el kell kezdeni tervezni, szervezni és beszerezni a hozzávalókat.

Kapcsolódó anyagaink:

1. Kemencében sült tökös ínyességek
2. Mini dunszt – Mini post
3. Új fészekrakó program Szokolyán
4. Gyömbéres mézeskalács
5. CHANGE I CAN: GABONAKOLBÁSZ! Villámvacsi – villámpost