Kérdezd komposztálási szakértőnket!
Nem nevezném magamat szakértőnek (akkor már inkább szag-értőnek), de elég régóta komposztálok, és mindenfélét láttam, hallottam s olvastam már ebben a témában. Eközben sok kérdésre magam is keresem még a választ. Ki tudja, talán egyszer eljutok a Föld középpontjáig. Földanyához mindenesetre közelebb.
Az édes anyaföld manapság sajnos nem számít akkora kincsnek, mint amekkora valójában. Úgyhogy közelítsük meg másik oldalról a témát:
Segítek abban, hogyan csökkentheted harmadára (de akár felére! életmód kérdése…) a kommunális hulladékodat! Hogyan akadályozhatod meg, hogyan előzheted meg, hogy a hulladékból szemét legyen? Pofon egyszerű: a nyers, növényi, organikus vagyis szerves, egyszóval TERMÉSZETES anyagokat KOMPOSZTÁLD! /numero uno: megelőzés!/
Ami nem bomlik le belátható időn belül, azt használd újra, ahányszor csak tudod, cseréld el, ajándékozd el, küldd el adománynak, add a vöröskeresztnek vagy a baptistáknak /numero due: újrahasználat!/
És ha már végképp nem tudsz vele mit kezdeni: ”útban van” és úgy érzed tényleg szemét, akkor szelektáld, vagyis próbáld meg újra hasznosíttatni a haldokló (na jó: súlyos beteg) technikai civilizáció elsavasodott, égő, bűzös gyomrában. /numero tre: újrahasznosítás!/
Mit jelent a belátható idő? Gondolj egy/saját gyerekre, milyen gyorsan felnő! A mai gyerekek – ha így folytatjuk – már nem csak az óceánokon találkozhatnak ország méretű úszó szemétszigetekkel, hanem – ne adj’ Isten – a Balatonon is.
Ha meglesz még a Balaton… :((a KukaBúvár 2009. téli számában, Gaborják Éva cikében olvastam arról, hogy a koppenhágai klíma konferencián egy fotókiállításon, mely a “100 hely, amelyre érdemes emlékezni, mert el fog tűnni” címet viselte, a harmadik kép a mi Balcsinkat ábrázolta. Állítólag a folyamatosan emelkedő átlaghőmérséklet és egyre kevesebb csapadék következtében a magyar tenger szép lassan, párologva tűnik el a szemünk láttára…
Jó ha tudod, hogy a kukánkból már csak a lerakóra, vagy a karcinogén füstöt okádó égetőbe kerülhet a cucc, amit mindannyian letüdőzhetünk, illetve várhatjuk, hogy a szeméthegyeket (szeméthegyeinket) egyszer rekultiválják. Hogy mivel? Természetesen komposzttal…
Az égetés a legköltségesebb hulladékkezelési kategóriába tartozik /numero quattro: ártalmatlanítás/. Biztosan kisebb ellenérzéssel viseltetnék iránta, ha Svájcnak azon a részén (Thurgau kanton) laknék, ahol nulla emissziós égetőmű üzemel, amely az égetéskor felszabaduló hőt teljes mértékben a lakossági fűtési igények kielégítésére fordítja.
Nos, ha ezek után részletesebben is érdekel, hogyan csökkentsd a háztartásodban; a közvetlen vagy közvetett környezetedben lévő hulladék mennyiségét, akkor olvasgasd a HuMuSz Nulla Hulladék programját!
Ha pedig a komposztálás érdekel bővebben, kérdezz! Röviden és lényegre törően, kérlek; és ne lepődj meg, ha tömören válaszolok :))
Ha érdekelne egy komposztmester képző tanfolyam, akkor azt kérlek jelezd felém a zoldmate@komposztmester.hu címen!
Kérdéseidet a lenti hozzászólás-mezőbe írd be! Aki válaszol: Szentirmai-Zöld Máté, vagyis Zöld Máté, komposztálásban kis okos, Budai Komposzt Mester.
Kapcsolódó anyagaink:
Tisztelt Cím !
Szeretném megkérdezni a véleményét, hogy a szőlőkocsánya mennyire alkalmas komposztálásra ?
Ha alkalmas akkor megéri-e vele foglalkozni nagy tételben ?
Én ugyanis évi kb.: 10.000 mázsához hozzátudnék jutni.
Nem törköly csak a kocsánya a szőlőnek.
Ekkora tétel készítésének milyen feltételeket kell biztosítani ?
Mennyi idő a komposztálása ?
Hogyan lehet ezt értékesíteni ?
Válaszát előre is köszönöm !
Tisztelettel: Kovács László
Kedves László!
Először is szeretném leszögezni, hogy én a helyi, vagyis házi komposztálás híve és szorgalmazója vagyok. A helyben, háztartásban, ház körül keletkező zöldjavak ugyanis minden gond nélkül komposztálhatóak a keletkezésük helyén. A problémát általában az jelenti, ha egyféle/egynemű anyagból egyszerre nagy mennyiség kerül a komposztálóba.
Az Ön által említett mennyiség nem nagy, hanem óriási – ide már nagyüzemi módszerek kellenek… A kocsány amúgy – lévén természetes növényi szárrész – biztosan komposztálható, de nekem nincsen tapasztalatom ezzel kapcsolatban. Mondanám, hogy vegye fel a kapcsolatot egy komposztáló teleppel, de ha jól értem, Ön hasznot szeretne látni a dologból; a komposzttelepek pedig éppen a lerakási díjból, majd a végtermék értékesítéséből próbálnak megélni (hozzáteszem: egyre nehezebben, többek között a szállítás növekvő költségei miatt). Éppen azért kezdtem el foglalkozni a házi komposztálással, hogy segítsek tehermentesíteni a környezetet a kétszeri-háromszori szállítástól (egyszer el kell szállítani a telepre a nyersanyagot, majd vissza vagy közvetlenül a felhasználás helyéhez, vagy egy kereskedőhöz, majd onnan a kiskertbe…).
Dr. Kocsis István, a Szent István Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Kar Környezettudományi Intézetének oktatója könyvében foglalkozik ezzel a kérdéssel is (elsősorban a törköly komposztálással), talán őt volna érdemes megkeresni egy ilyen jellegű kérdéssel. Ezen a linken keresztül megtalálja: http://www.mvk.tsf.hu/index.php?module=edipage&id=67&mentry=53
Sok sikert és jó komposztálást!
Köszönöm szépen válaszát !
A haszonszerzés csak annyiból merült fel, hogy a cég ahonnan ezt be tudnám szerezni csak a telephelyéhez tartozó földre hordja és semmi céljuk vele, évek óta szórják szét a területen. Igazából csak ezért merült fel bennem, hogy hasznosítani lehetne .
Szia ZöldMáté!
nagyon szuper volna, ha tudnál segíteni. Most szeretnék készíteni egy komposztládát, egy jó nagyot. Veszek hozzá faanyagot és magam összecsavarozgatom a részeit. Ami felmerült bennem kérdés, az az, hogy le lehet-e kezelni valamivel a fát, amiből készítem, hogy minél lassabban rothadjon/korhadjon szét? Az a tapasztalatom, hogy az alsó elemei a komposztládának akár egy év alatt is tönkre mehetnek, ha sok a csapadék.
Ha van pár apró tanácsod amúgy, hogy mire érdemes figyelni egy ilyen láda elkészítésénél, megköszönöm!
Köszi előre is!
Blézer
Szia Blézer!
A legegyszerűbb és legolcsóbb a használt olaj, egy fokkal drágább, és tartósabb is a lenolaj, a következő fokozat elsősorban árban (de talán tartósságban is) a biopin (ha rákeresel pár másodperc alatt rátalálsz)! E hármon kívül mást nem javasolnék. Sok boltban kapható például olyan komposztáló, amit gombaölővel kezeltek, de nekünk (a baktériumok, ászkák, giliszták, és még sokféle csuda szerzet mellett) éppen a gombák segítenek lebontani a szerves anyagokat, szóval nem űzni, hanem „fűzni” akarjuk őket…
Én egyszerű mechanikus trükköket is be szoktam vetni még a fakomposztáló élettartamának meghosszabbításáért: kifordítom a belülről „elrágcsált” léceket, illetve alulról felülre pakolom a korhadtabb részeket.
A ládát/keretet amúgy érdemes árnyékba, mondjuk egy fa alá helyezni, ez utóbbi esetben a fa lombja jelentősen szűri a fényt és a csapadékot is.
A lécek között jó, ha van kb. 2,5-3 cm (picivel nagyobb is lehet akár), hogy elég levegőt kapjon! Pont a napokban találkoztam egy olyan házi komposztálóval, ahol 1centis rések voltak csak a lécek között, alig kapott levegőt, az egész cucc betömörödött és rothadásnak indult. Falu szélén ez sem gond, de városi körülmények között nem annyira kívánatos a rothadás bűze, és az általa vonzott muslicák meg legyek hada.
Még 3 tippem volna:
1. Jó vastag léceket válassz, de csinálhatod raklapokból is – na ez szellős és tartós is!
2. Már az elején gondolj a végére, vagyis, hogy (legalább) évente egyszer szét kell szedned, hogy a benne lévő anyagot átforgasd, lerostáld, vagyis kinyerd a kész komposztot, a humuszt. A rögzítések könnyen oldhatóak legyenek! Ezért nagyon praktikus a nut-os megoldás, mert percek alatt lebontható a keret, és a léceket forgathatod, variálhatod kedvedre.
3. A fából készült komposztálók nyitottak (olykor találkozom fedelessel is, de ezek elég drágák), míg a műanyag silók zártak. Ez utóbbi előnye, hogy zártabb rendszer, jobban szabályozható, kevésbé jellemző a kiszáradás vagy a túlnedvesedés. Viszont egy darab geotextíliával (esetleg egy vastagabb, fehérítetlen, barna hullámpapírral, ami pótolható) a fakeret is letakarható…
Aztán hajrá giliszták!
+1 kiegészítés, ami szinte magától értetődő (és legkésőbb az áruházak áraiból mindenki számára világos lesz), de nem árt megemlíteni, hogy a keményfa tartósabb és drágább (min. 8-10-12ezer egy átlagos keretre való), míg a puhafa könnyebben elkorhad s így olcsóbb is (akár 4-5ezerből megvan)…
a tartósság mellett persze az is fontos szempont, hogy a hulladék puhafából bark-ácsolt komposztáló szinte semmibe nem kerül (csak egy kis munkába), helyben készül (zéró fuvardíj), és a fentiekben ismertetett praktikákkal jó pár évig szolgálhatja zöld javainkat.
ZöldMáté! Köszönöm a kimerítő választ, igazán nagyon sokat segítettél!
Csók a családnak!
Blézer
[...] a zöldjavakat otthon komposztáljuk. Ha kosárral vagy vászon-szatyorral megyünk vásárolni. Ha piacra járunk, a boltban pedig [...]
tavajról megmaradt pálinkának érlelt körtedarabokat lével rálehet -e rakni a komposztra. csaba miskolcról
vagyis cefre kb100liter
Kedves Csaba!
Megmondom őszintén cefrével még nem volt dolgom (a pálinka amúgy is túl tömény nekem:) Ez az erjedt cucc meg a komposztálóban lenne túl tömény, érzésem szerint…
Egy átlagos komposztáló pár száz literes, ahhoz ez ráadásul óriási mennyiség. A bevitt zöldjavak anyagától, halmazállapotától függetlenül igaz az egyik aranyszabály: egyféle anyagból egyszerre nagyobb mennyiséget ne tegyél a komposztálóba!
Innen már “csak egy ugrás” a bietanol… (Mondjuk a “harmadik” világban, ahol a népesség jelentős része éhezik, élmezési célra használható növényekből, táplálékból üzemanyagot gyártani szerintem etikátlan, tehát globális és ipari méretekben nem támogatnám a bioetanol előállítását.) Az ilyen (mint a tiéd) és hasonló esetekben viszont szerintem érdemes lenne keresni egy bioetanol céget, hátha kölcsönösen hasznot hozhattok egymásnak…
üdv: ZM
Kedves Máté!
Nekem is van egy komposztálóm, amibe túlnyomó részt
a parkosított kertemből a lenyírt fű kerül.
Kérdésem a következő: nem tudnál e adni valami
ötletet hogyan tudnám hasznosítani a benne felszabadult
hőt
szia Wihar!
Bocs, nem is láttam a kérdésed, vagyis valahogy nem futott be hozzám… külön meg nem néztem… ráadásul a választ sem tudom.
A füvet nehéz komposztálni magában, pont azért fülled be… Azt szoktam javasolni, hogy ott kell hagyni a lenyírt füvet (persze ehhez gyakran kell nyírni – esőtől függően 2-3-4 hetente), ezzel véded a talajt, és tápanyagutánpótlást biztosítasz a füvednek. Komposztálni kiszárítva (szénaként), rétegezve, faforgáccsal, faaprítékkal, száraz lombbal bekeverve lehet igazán.
Most jártam Svájcban, ahol volt alkalmam meglátogatni egy biogáz üzemet – ott nagyon örülnének a füvednek… gyakorlatilag létrehoznak egy nagyméretű mesterséges tehéngyomorbendőt – ugyanolyan bélflórával, hőmérséklettel -, hogy gáz keletkezzen De házi körülmények között – egyelőre – nincs ötletem…
Arra azért vigyázz, hogy nehogy berohadjon az egész, mert filcszerűen össze fog tapadni, és fekete levet fog ereszteni a cucc!
kedves kolleganőmnek hála íme + egy érdekes link, ezen az úton is elindulhatsz…
http://www.eautarcie.org/hu/07d.html
párszor legurítod az egeret és komposztfűtés címszónál érdekes gondolatokat találsz!
Szia!
Tavasszal a társasházi komposztálási program keretében kaptunk Tőletek komposztsilót. A cucc gyűlik is rendesen. Úgy emlékszem azt mondtad, hogy ősszel jól át kéne forgani az egészet. Tudom, hogy hülye kérdés, de hogy? Átemelem a silót és belelapátolom újra? Mert fölülről nehezen tudom elképzelni. Hogy szokás ezt és milyen gyakran?
Előre is kösznönöm!
Ildi
Szia Ildi!
Ez az egyik örökzöld kérdés a komposztálással kapcsolatban. (nem is értem, hogyhogy nem beszéltünk róla…) úgy van, ahogy gondolod! a komposztáló nem valami óriásfazék, amit felülről egy hatalmas fakanállal megkeverhetünk :)))
két cselesebb alternatívát tanácsos választani:
1. Könnyen leemelhető (ilyen a ti silótok is), nyitható vagy elemekre bontható keretet érdemes adni komposztunknak, és időről-időre (2-6-12 hónap) átrakni a vasvillával megkevert, szükség szerint kirostált, de mindenképpen lecsekkolt cuccot. oldalról megütögetjük az edény falait és kétoldalról felemeljük a – jó esetben – felfelé keskenyedő silót. aztán egy komposztvilla és egy lapát segítségével átkeverjük a (szén-nitrogén; száraz-nedves, barna – zöld) részeket, és visszalapátoljuk, érni hagyjuk a komposztot.
2. a rendszer betáplálási pontján (input) keverünk, vagyis a komposztáló tetején, felületén elterülő zöldjavakat tudatosan, folyamatosan aprítjuk és vegyítjük egymással egy kézi ásóval vagy kapával. Így nem kell külön keverni, maximum egyszer átrakni, érlelni és kirostálni.
persze a legjobb a fenti két módszer kombinációja!
jó komposztot kívánok!
üdv:
Máté
ui: a “hogy” kérdésre találsz itt egy bővebb verses leírást
http://komposztmester.hu/hogyan
Köszönöm a választ!
Szia!
Ősszel pályáztunk komposztládára, amit meg is kaptunk, kitűnően üzemel.
Kérdésem: Tudnál-e segíteni abban, hogy egy 9 csoportos óvodában dolgozom óvónőként. az óvodaudvaron 15-20 fa található, ami önti a komposztálni való levelet. Ezen kívül a hozzánk járó 220 gyermek napi szinten fogyaszt gyümölcsöt, ami szintén jó komposztalap. Az intézménynek nincs kerete műanyag komposztládát vásárolni, az önkörmányzat pedig csak a fa komposztládát adja ingyen, amivel nem igazán sikerül a komposztálás, hiszen a nyári-téli óvodazárás alatt rendszeresen kiszárad, illetve az esőzés miatt rothad a dolog. Az óvoda újbudán található. Amiben a segítségedet kérném, hátha tudsz segíteni, hogy kinél kellene pályáznia az intézménynek, hogy kapjon “zárt rendszerű, műanyag” komposztáló ládákat!!!
Köszönöm szépen előre is a segítséget: Andi.
Szia!
A tört dióhéj komposztálható-e?
Vetettem mákot, emlékszem gyerekoromból, hogy a mák szárát és a gubót mindig valami félre eső helyre (szemét) vitték. Ez komposztálható-e?
Üdv.
Laci
Szia Máté!
Szeretném megkérdezni,hogy a szomszédom szabályosan helyezte el a komposztálóját közvetlenül a mi kerítésünk mellett,5 kertszomszédja van de ő úgy gondolta a legjobb helyen a mi homokozónknál lesz.4 kisgyerekem van.Fordulhatok én panaszra ha nyáron büdös lesz vagy sok bogár lepi el?
Válaszod köszönöm!Dia
Kedves Dia!
A 23/2003-as (XII. 29.) KvVM rendelet szól a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről:
4. § (1) A közösségi komposztálás nem engedélyköteles tevékenység.
Nincs külön jogszabály arra, hogy a komposztálót magánterületen hol lehet elhelyezni. Esetleg a település helyi rendeletében szabályozott faültetési vagy egyéb építési szabályokat érdemes tanulmányozni, talán van erre vonatkozó utalás is. Ilyen jellegű jogszabály hiányában a jószomszédi viszony megőrzése érdekében a párbeszéd a legcélravezetőbb megoldás.
Épp most állítottunk össze egy GYIK-ot a Társas-komposztálással kapcsolatban… ahol bővebben is olvashatsz erről…
Ha nem tudtok dűlőre jutni, egy előre egyeztetett időpontban szívesen bátorkodom komposzt-mediátorkodni.
üdv: ZM
Szia,
Kicsit meg kellett vakarnom a fejemet, olyan nehezeket kérdeztél. Vagyis nekem fejtörést okozott… a dióhéj azért, mert ismerem… a mákgubó meg azért, mert soha nem volt dolgom vele.
A dióhéj tényleg nagyon nehezen bomlik le, de végül is csak idő (hosszú évek) kérdése (ahogy a diófa levele is lassan bomlik le, de végül is csak (és teljesen) lebomlik. Egy jó rostával minden megoldható… pláne összetörve, nedves konyhai cuccal és oltófölddel keverve.
Egyébként a dióhéjnál felmerülhet a közvetlen hőhasznosítás, mint alternatív lehetőség: ha van otthon kandalló, kályha vagy kemence!
Mivel nem hallottam még soha arról, amit a mákkal kapcsolatban írtál, ezért a mai napig azt tanácsoltam volna, hogy nyugodtan tedd bele a komposztodba (persze összetörve és nedvesítve), mert biztosan nagyszerű szárazanyag (szénforrás).
Ha igaz, amit írsz (vagyis hogy a mák szára és gubója ne lenne komposztálható), akkor itt is azt javasolnám, hogy gyújtósként kellene használni…
De igazából nem hiszem, hogy a mák fás maradványai bármilyen galibát okoznának.
+ 3 fontos megjegyzés:
1. Mindkét alternatív javaslatomhoz hozzáteszem, hogy kizárólag hőhasznosítás (lakás fűtése, sütés-főzés) céljából tartom elfogadhatónak az égetést. Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során!
2. A mennyiségi kérdés minden komposztálással kapcsolatos kérdésben meghatározó. Egynemű anyagból, egyszerre ne tegyünk nagyobb mennyiséget a komposztunkba, különösen, ha nehezen bomló anyagról van szó… ha ilyen „problémás” szerves anyagból nagyobb mennyiség keletkezik a háztartásunkban, akkor azt érdemes megpróbálni külön érlelőben komposztálni – természetes serkentő oldatokkal, szerekkel kezelve.
3. Minél többféle, minél sokszínűbb komposztunk összeállítása, annál értékesebb lesz a végeredmény!
Üdv: Máté
Te Jó Ég! most látom, hogy ezt áprilisban kérdezted! Bocs! nekem pár napja futott be az e-mail…
Kedves Máté!
Lassan 2 éve a háztartásunkban bevezettük a szelektív hulladékgyűjtést. Ennek eredményeképpen már a második komposzt dombocskát ápoljuk. Azt tudom, hogy a különböző hamuk jót tesznek az anyagnak. Viszont most szükséges a kazánházam kéményének takarítása, mert sok korom halmozódott fel. Kérdésem az, hogy a korom rátehető-e a halomra, vagy ez egyenesen káros. A most “gyártódó” adag humuszt 2013 tavaszán fogom használni, addig érik, pihentetem.
Miklós Lajos
Kedves Lajos!
Én nem tenném rá! A hamuval is csak nagyon óvatosan! Csak fahamut! és csak keveset!
Kérdés: mi minden égett el abban a kazánban? Ha vegyestüzelésű kazán, a hamuja veszélyes anyagnak számít, ha nem vegyes, hanem csak fa, a korom akkor is aggályos – szerintem!
Üdv: Máté