Akár egy-két napos böjt után is csodálatos dolgok történhetnek az emberrel. Számomra az egyik legnagyobb csoda mindig az volt, hogy tisztító kúrák után sokkal intenzívebben érzem az ízeket.

A másik – böjt után újra és újra visszatérő – tapasztalás arra vonatkozik, hogyha lassan eszem, és alaposan megrágom az ételt, sokkal kevesebb is elég a jóllakáshoz (nem degeszre töméshez! tudja valaki mi az a degesz?)

Azzal a kérdéssel fejeztem be a múltkori bejegyzésemet, hogy mit együnk a tavaszi tisztítás után?

Három legfőbb táplálékunk szervetlen: a Nap éltető fénye, a friss levegő és a tiszta víz. Testünk működését alapvetően meghatározza vízháztartásunk; ahogy Földünk egészségét a folyók, tavak, tengerek és óceánok állapota. Szilárd táplálék nélkül akár napokig, sőt hetekig is kibírjuk, friss levegő nélkül két percig is aligha. Egy népi mondás szerint, ahová elér a Nap sugara, ott nincs szükség orvosra.

Szerves táplálékaink fontos energiaforrást jelentenek, nem árt azonban, ha tudjuk, hogy az étel megemésztése komoly munkát jelent szervezetünknek. A legszegényebb országok lakói a létminimumnál 10%-kal kevesebb élelmet vesznek magukhoz, míg a fejlett nyugati világ gazdag országaiban a szükségesnél 30-40%-kal többet.

A túlzott fehérje fogyasztás és általában a túlzott táplálék bevitel – különösen a fehérített-finomított, vagyis fehér lisztet, fehér cukrot tartalmazó ételek –, a túl gyakori étkezés, a rossz ételkombinációk, a stressz, a szenvedélybetegségek és a kábítószerek, a felesleges antibiotikus kezelések, a mozgás- és légzés szegény, elkényelmesedett életmód mind savasít, tehát előbb-utóbb megbetegít.

Szervezetünk PH értékét lúgos irányba tolja, tehát tisztít ugyanakkor minden zöld-ség – különösen a hagyma, az uborka, a tök, a káposzta, a csicsóka, a karob (szentjánoskenyérfa termése), a fűszernövények – a hántolatlan gabonakásák, a csírák, a korpák, a sörélesztő. Étrendünk összeállításához talán az egyik legegyszerűbb és mégis nagyon hasznos tanács: étkezzünk minél színesebben!

Az ősi magyar paraszti étrend még kifejezetten egészségvédő volt. Fő fehérjeforrásukat a gabona (a köles vagy a hajdina például teljes értékű fehérjét tartalmaz) és a különböző hüvelyesek (bab, lencse, borsó stb.) jelentették. Húst igen ritkán ettek, általában hetente egyszer!

A középpontban a teljes értékű gabonafélék, a belőlük készített kenyerek, kásák, puliszkák, csíramálék álltak. (Ezeket csak a XIX. században szorították ki a krumplis, tésztás ételek.) Emellett fogyasztottak bőségesen gyümölcsöt, zöldséget, főzelékféléket és az erdő-mező „gyümölcseit”. A csalán, a pitypang, a papsaláta, a vadsóska, a libapimpó, a katáng, és a többi számtalan vadon termő növény friss rügyei, hajtásai mindig nyersen, salátaként kerültek az asztalra.

A mágikus, gyógyító növények közül a legfőbb népi antibiotikum a veres-, a lila-és a fokhagyma volt. A házilag készített tejtermékek voltak ezen ételek kiegészítői. Az egyik legismertebb magyarságkutató, Magyar Adorján ezt írja:

„A Kárpát-medencén belüli igazi ős-emberiség eredetileg kizárólag növényi táplálékkal élt… A régi magyar konyha tehát a táplálkozástan mai követelményeinek felel meg.  Sok, lehetőleg nyers növényi étel, zöldség és gyümölcs, teljes gabonamag, zsír helyett olaj, cukor helyett pedig méz. Méltán tarthatjuk a régi magyar konyhát a népi orvoslás és egészségtan szerves részének.” Az egészség három alappillére: a mértékletesség, a természetesség, és az Istenes élet volt.

Ma Magyarországon népbetegség az elhízás, a magas vérnyomás, a keringési- és anyagcsere betegségek, a szív- és koszorúér problémák. Ezek szinte kivétel nélkül mind a helytelen táplálkozási szokásokra vezethetőek vissza. „A legtöbb ember a saját fogával ássa meg a sírját.” – tartja egy népi mondás. Van azonban egy másik is: „Az ételed legyen a gyógyszered.” Minél több nyers, élő ételt fogyasszunk!

A növények zöld festékanyaguk, a klorofill segítségével képesek közvetlenül felvenni a Nap energiáját. A tiszta és friss, sok nedvességet, vitamint, ásványi sót, enzimet tartalmazó növényi ételek megvédenek a betegségektől és meggyógyítanak bennünket.

Forrás: Ferencsik István művei és Váradi Tibor előadásai, írásai.

Kapcsolódó anyagaink:

1. Tavaszi tisztulás – böjt, koplalás, életmód váltás
2. Húsmentes napok
3. Fürödj a Napban!
4. Vidám gyümölcsnapok
5. Ólommentesítés, tavaszi felfrissülés medvehagymával