közös területeinkről, közterületlenül – képes svájci élménybeszámoló 1.
Szerző: Zöld Máté • 2010. szept., 9. • Kategória: Kert, UtazásHiányolom a közös mércét, a közös mértéket, a közös területeket.
Szép környezetben jó találkozásokat és közös ügyeket.
Eleget szívtam a büdös autókat (s néha magamat) a zajos fővárosban.
Gyalogos járó-kelőket, biciklizőket és közösségi komposztálókat nyomban!
Íme a jó példa!
Svájci tanulmányutunk tanulságos tapasztalatai…

A svájci kisvárosban (Arlesheim-ban) nem gyújtják fel, nem lopják el, nem törik össze és nem marad parlagon egy közterületi, kisközösségi komposztáló.
Használata nagyon egyszerű:
- a komposztálás tudománya apáról-fiúra száll!
- bármely környékbeli komposztálhatja itt a zöldjavait (meg is teszi a lakóközösségek 40-50%-a!!)
- aki odahordja korhadni a cuccot, az grátisz vihet kész komposztot!!!
Nemcsak családi házak kertjében, társasházak udvarán, utcán vagy más közterületen, hanem oktatási és egyéb intézményekben, hivatalokban is komposztálnak.
és hogy mi lesz a kész komposzttal? ehhez csak egyetlen, valóban környezetformáló példa, a (ha jól emlékszem)weinfeldeni “háziasszonyképző” komposzttal táplált bio mintakertje:
a cím és a bevezető indoklásaként egyetlen szomorú magyar példát szeretnék fenti képekkel szembeállítani, legfrisebb kudarcomat a budapesti hivatalok kafkai útvesztőjében: kb. 3 hónapos levelezős huzavona végén ma kaptam az értesítést, hogy az “illetékes hatóságok” végül nem engedték meg kísérleti közterületi komposztáló elhelyezését. Ez a helyszín lett volna az utolsó, 50. társasház a pályázati forrásból (NCTA) megvalósuló lakóközösségi komposztálási programban.
nem lett.
matt.
Kapcsolódó anyagaink:






